Szappantörténelem: 1. Ókor
Ki gondolná, hogy a szappan története egészen az ókorig nyúlik vissza? Mert persze, az erősebb szennyeződéseket ősidőktől fogva először földdel tisztították le magukról az emberek, na de a szappankészítés már bonyolultabb kémiai ismereteket követel.
Babilóniai agyagváza feliratok tanúsítják, hogy már i.e. 2800-ban ismert volt a szappan előállítása.
Az egyiptomi szappanok olajból és hamuzsírból készültek, és folyékony állagúak voltak. Tisztálkodáskor a pomádéval nemcsak a testüket, de a hajukat is bekenték az emberek. Mivel ezeknek a készítményeknek kifejezetten kellemetlen szaguk volt, ezért illatosították őket, többek között rózsaszirommal.
Liebig, a nagy német vegyész szerint valamely nép kultúrájának legbiztosabb mértéke a szappanfogyasztás nagysága. Ez persze nem ilyen egyszerű.
Számos ősi kultúrát ismerünk, melyben nem használták a szappant, de ismerték a fürdést.
A görögök és rómaiak fürdőikben szappan helyett bizonyos földfajtákat, alkáli tartalmú anyagokat használtak, sőt, illatosították is ezeket. Egyszerű "toalett szappan" volt a babliszt. A föld bedörzsölése után annak lemosása következett, majd jöhetett az illatos olajokkal való bedörzsölés. E masszírozások eléggé munka- és időigényesek voltak, nem véletlen, hogy a fürdőkben jöttek létre a legfontosabb üzleti, politikai döntések, megegyezések. A Római Birodalomban a fürdőket mindenki kedvelte. Gazdagok és szegények, fiatalok és öregek, férfiak és nők számára egyaránt mindennapos szórakozás volt. A császárkorban ingyenesek voltak, legfeljebb a belépés került egy quadransba, amely kevesebb volt, mint egy liter bor vagy egy cipó ára. A fürdőkbe nők is beléphettek, és a modern bikinihez hasonló melltartóban és rövid alsóban fürödtek.
A görögök és rómaiak fürdőikben szappan helyett bizonyos földfajtákat, alkáli tartalmú anyagokat használtak, sőt, illatosították is ezeket. Egyszerű "toalett szappan" volt a babliszt. A föld bedörzsölése után annak lemosása következett, majd jöhetett az illatos olajokkal való bedörzsölés. E masszírozások eléggé munka- és időigényesek voltak, nem véletlen, hogy a fürdőkben jöttek létre a legfontosabb üzleti, politikai döntések, megegyezések. A Római Birodalomban a fürdőket mindenki kedvelte. Gazdagok és szegények, fiatalok és öregek, férfiak és nők számára egyaránt mindennapos szórakozás volt. A császárkorban ingyenesek voltak, legfeljebb a belépés került egy quadransba, amely kevesebb volt, mint egy liter bor vagy egy cipó ára. A fürdőkbe nők is beléphettek, és a modern bikinihez hasonló melltartóban és rövid alsóban fürödtek. 
Ám már az ókorban is tisztították a ruhát vegyszeres úton. Az úgynevezett "derítőföld" vagy "kallóföld" magába veszi a gyapjúból a zsírt, a lúgok a zsírral pedig oldható vegyületeket alkotnak. A fahamuból készült lúgot évezredekig használták ruha mosására. Ismerték a habzó anyagot tartalmazó szappangyökeret is.
Az idősebb Plinius szerint szappant, vagyis sapot először a gallok és a germánok készítettek, de nem tisztálkodásra, hanem a hajuk szőkítésére.
Szappanról határozottabb alakban a Kr. u. II. században Galenus tesz említést "de simplicibus medicaminibus" című írásaiban.
A mai szappan elődje a 2. században vált ismertté, első biztos említése 385-ből származik.
(Forrás: meno.ro, Néprajzi lexikon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése